Figyelem: A kerületben a csalók nem gyűjtenek állatvédelmi céllal!

Figyelem: A kerületben a csalók nem gyűjtenek állatvédelmi céllal!

Csalárd csalás okoz balhét a Vorpommern-Greifswald kerületben. Azok az emberek, akik magukat a Tierrettung Vorpommern-Greifswald e.V. tagjainak vallják. menj házról házra, és kérj adományokat „aranyos állatokért”. De ez mind csak blöff. Az igazi állatmentő a Facebook-oldalán figyelmeztet ezekre a csalókra, és egyértelművé teszi: az igazi állatmentők nem a bejárati ajtóknál gyűjtenek be bejelentés nélkül adományokat, csak előzetes egyeztetés után. Ha ezekkel a kétes gyűjtőkkel találkozik, az állatmentők a 0151-21446269-es telefonszámon vagy közvetlenül a rendőrségen kérnek tájékoztatást. A figyelmeztetés célja a visszaélések megelőzése és a valódi állatjólét támogatása.

A valóságban az állatmentő telefonos tanácsokat ad, segít vészhelyzetekben talált állatoknál, sőt nagytestű állatokat is megment. A modern technológiát is alkalmazzák: keresőkutyákat és drónokat mozgósítanak, hogy megtalálják az eltűnt állatokat. Ezt az elkötelezettséget azonban veszélyeztethetik azok a csalók, akik az emberek jóhiszeműségére hagyatkoznak.

Hamisítványok az állatvédelemben: széles körben elterjedt jelenség

Ez a Vorpommern-Greifswaldban történt incidens csak a jéghegy csúcsa. A [welt tiersc hutz] jelentése (https://welttierschutz.org/fake-rescue-report/) szerint a hamis állatmentő videók közösségi médiában való terjesztése egyre nagyobb probléma. A Social Media Animal Cruelty Coalition (SMACC) nevű csoport úgy találta, hogy mindössze három hónap alatt több mint 605 videót gyűjtöttek össze a színpadi mentésekről olyan platformokon, mint a Facebook, az Instagram és a TikTok. Ezek a videók veszélyes helyzetekben lévő állatokat mutatnak be, amelyeket gyakran maguk az alkotók helyeznek el oda, hogy kattintásokat és hirdetési bevételeket generáljanak.

A hamis mentési tartalmak csaknem 68%-a akut veszélyhelyzetben mutatja az állatokat, mielőtt „kimentik” őket – ami nem igazán felel meg a mentésnek. Ráadásul az ábrázolt személyek 49,3%-ának nem volt megfelelő felszerelése. Az emlősök, például a macskák és a kutyák gyakran különösen érintettek, amint azt a nézők láthatják a gyakran érzelmekkel teli videókon. Az olykor botrányos forgatókönyvek rekordlátogatószámot értek el: ezeket a videókat összesen több mint 572 millió alkalommal nézték meg. A World Animal Protection is felfedte az ilyen tartalmak gyenge moderálását: a bejelentett videóknak csak 25%-át távolították el gyorsan.

Óvakodjunk az állatvédelmi hamisítványoktól!

A SMACC kifejlesztette az úgynevezett A.R.C. teszt a hamisítványok kimutatására. Ez ellenőrzi, hogy érintett-e törvényes állatvédő szervezet (hitelesség), reális-e a helyzet (valóságteszt), és hogy a cselekvést több videóban is megismétli-e ugyanaz az alkotó (alkotás). A nézőket arra biztatjuk, hogy kérdezzenek, és ne osszanak meg olyan videókat, amelyek túl sokkolónak vagy túl szépnek tűnnek ahhoz, hogy igazak legyenek. Fontos felismerni, hogy az állatokat inkább haszonszerzés céljából kizsákmányolják, semmint megmentik őket.

Azokban az időkben, amikor az állatvédelem hullámokat ver, és egyre többen akarnak segíteni, elengedhetetlen az ilyen tevékenységek figyelmes figyelemmel kísérése. Az igazi állatvédő munkához minden euró támogatásra van szükség, míg a csalókat csak a gyors haszon érdekli. Legyen éber és segítsen megelőzni a visszaéléseket!