Emelkedik a Balti-tenger vízszintje: árvízi figyelmeztetés Mecklenburg-Elő-Pomerániára!

Emelkedik a Balti-tenger vízszintje: árvízi figyelmeztetés Mecklenburg-Elő-Pomerániára!

Mi történik Mecklenburg-Pomeránia partján? Ma, 2025. július 19-én a Balti-tenger vízállása áll a figyelem középpontjában. A jelenlegi helyzet a különféle mérőállomásokon, mint például Wismar, Warnemünde és Stralsund a vízszintek lenyűgöző tartományát mutatja, és lenyűgözően emlékeztet bennünket a viharhullámokkal járó kihívásokra.

Az „átlagos vízszint” (MNW) és „mean high water” (MHW) kifejezések különösen fontosak ebben az összefüggésben. Warnemünde esetében az átlagos alacsony vízállás 407 cm, az átlagos magas vízállás 617 cm, mivel a Balti-tengeri újság jelentették. A szélsőséges értékek annál is figyelemreméltóbbak: Warnemündében a legmagasabb árvízszintet 1872. november 13-án mérték 770 cm-en, míg a legalacsonyabb vízállást 1967. október 18-án 332 cm-en.

A viharhullámok veszélyei

A viharhullámok komoly veszélyt jelentenek a part menti területekre. Ezeket elsősorban az erős szél okozza, amely széltorlódást okoz, és a Balti-tengeren egy-két napig tarthat, mint pl. Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség magyarázta. A viharhullámok besorolása az enyhétől a nagyon erős viharhullámig terjed - ez utóbbi akkor fordul elő, ha a vízszint több mint 2,00 m-rel az átlagos vízszint felett van. A legutóbbi, októberben bekövetkezett erős vihar 56 millió eurós kárt okozott. Sassnitz városát különösen súlyosan érintette, mivel mintegy 42 millió eurós pénzügyi igényt kellett bejelentenie az infrastruktúra helyreállítására.

Hogyan védhetjük meg magunkat az ilyen veszélyektől? Árvízriadót adnak ki különböző intézmények, például az árvízvédelmi központok vagy a rendőrség és a tűzoltóság. Ezt az információt számos csatornán keresztül terjesztik, beleértve a rádiót, a televíziót és még a modern figyelmeztető alkalmazásokat is. Egy olyan időszakban, amikor a digitalizáció nagyon fontos, a lakosságot is jól tájékoztatni kell a veszélyekről, hogy időben reagálni tudjon.

Tapasztalatok a múltból és jövőkép

Egy pillantás a történelembe azt mutatja, hogy a viharhullámok nem újkeletűek. A Balti-tenger délnyugati részén 1872 novemberében bekövetkezett legsúlyosabb viharhullám mély sebeket hagyott maga után, és 271 ember életébe került. Ezek a történelmi események emlékeztetnek arra, hogy komolyan kell vennünk az éghajlatváltozással kapcsolatos fejleményeket. A tengerszint emelkedése növelheti a jövőbeli viharhullámok veszélyét. A kockázat számos tényezőtől függ, beleértve a szél intenzitását és a meglévő árvízvédelmi intézkedéseket. Ezek a megfontolások különösen fontosak a Balti-tenger partján, mivel itt gyakran fordulnak elő viharos hullámok, különösen a téli hónapokban.

Az elmúlt években enyhe viharhullámok már nem voltak ritkák a Balti-tenger partján. A part menti lakosok és az infrastruktúra előtt álló kihívások továbbra is nagyok. De ezeknek a természeti veszélyeknek és az aktív védőintézkedéseknek a tudatosításával egyre jobban fel vagyunk készülve arra, hogy megbirkózzunk a természeti erőkkel.

A következő hónapok megmutatják, hogyan alakul a vízállás, és milyen intézkedéseket kell tenni a part menti régió védelmében. A hatóságok és a lakosság együttműködése itt döntő szerepet játszik. Alig várjuk, hogy lássuk, mit tartogat a tengerparti jövő Mecklenburg-Pomeránia számára!