Társadalom átalakulóban: Így változik a mentális betegségek kezelésének módja

Társadalom átalakulóban: Így változik a mentális betegségek kezelésének módja

A mentális betegségekről alkotott közkép jelentősen megváltozott az elmúlt néhány évtizedben. Amint azt különféle tanulmányok kimutatták, dinamikus változás tapasztalható a lakosság megítélésében, különösen a depresszió és a skizofrénia tekintetében. Egy friss cikk szerzője Tükör megvizsgálja, hogyan alakultak ezek az attitűdök 1990 és 2020 között, és milyen társadalmi reakciók következtek.

Ami különösen feltűnő, hogy a depressziót ma sokkal kevésbé negatívan érzékelik, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Sok minden történt itt az elmúlt 30 évben: a depressziós állapotok megértése nőtt, miközben a skizofrénia egyre inkább megbélyegzett. A depressziós embereket inkább a mindennapi élményekkel összefüggésben látják, míg a skizofréniát gyakran kerülendő idegennek tekintik.

Különböző felfogások

A mentális betegségek megbélyegzésével foglalkozó német hosszú távú tanulmány szerint ezeknek a különböző felfogásoknak a kialakulása szorosan összefügg a média tudósításaival és a biológiai betegségek mechanizmusainak megértésével. Egy tendencia van kialakulóban: a pszichoterapeutákat és a pszichiátereket egyre gyakrabban ajánlják kapcsolattartó pontként a segítségért, miközben a lelki segítők, például a papok támogatása jelentősen csökkent. Ez az elmozdulás azt mutatja, hogy az egészségügyi rendszer egyre inkább a tudományos alapú terápiákra támaszkodik.

Egy másik érdekes megfigyelés a társadalmi elfogadottság eltérő szintjei. Míg a depressziós betegségek ma már kevésbé tabunak számítanak sok ember számára, a skizofrénia és a szenvedélybetegségek megbélyegzése továbbra is erős. Itt csökken a hajlandóság az érintettekkel való kapcsolatfelvételre. Ez a fejlemény felveti a kérdést, hogy milyen intézkedéseket kell tenni a súlyos mentális betegségek megértésének fenntartható elősegítése és az elfogadottság növelése érdekében.

Kutatási perspektíva

Ami egy cikkben pmc.ncbi.nlm.nih.gov A fent említett attitűdbeli különbségek azt mutatják, hogy a társadalom mentális betegségekről alkotott felfogása nem merev, hanem állandó változásnak van kitéve. Úgy tűnik, hogy a társadalom figyelme az „enyhébb” betegségekre helyeződik át, ami hátrányt jelenthet az olyan súlyosabb betegségeknél, mint a skizofrénia. Itt újragondolásra van szükség, hogy a desztigmatizációs stratégiákat kifejezetten a súlyosabb mentális betegségekre célozzuk meg, ne csak az „enyhébb” esetekre.

Összegezve elmondható, hogy a mentális betegségek, különösen a depresszió és a skizofrénia témaköre a jövőben is központi szerepet kap. Figyelemmel kell kísérni és módosítani kell a társadalmi attitűdöket és az ehhez kapcsolódó erőforrás-elosztást az egészségügyi rendszerben. Végezetül, folyamatosan meg kell kérdőjeleznünk a mentális egészséggel kapcsolatos nézeteinket, hogy az érintetteknek megkapjuk a szükséges támogatást.

A mentális betegségek észlelésének alakulásáról és társadalmi elfogadottságáról bővebben a cikkben olvashat pubmed.ncbi.nlm.nih.gov érdemes elolvasni. Ez lehetővé teszi, hogy világos képet kapjunk arról a társadalmon belüli dinamikáról, amely a mentális betegségekről alkotott felfogásunkat formálja.