Stralsund: A bíróság elutasítja az állampolgárok atomfegyverek elleni keresetét!
A greifswaldi közigazgatási bíróság 2025. december 2-án dönt a stralsundi polgárok atomfegyverek tárolására vonatkozó peréről.

Stralsund: A bíróság elutasítja az állampolgárok atomfegyverek elleni keresetét!
A greifswaldi közigazgatási bíróság szenzációs ítéletében úgy döntött, hogy Stralsund Hanza-város polgárai nem dönthetnek a nukleáris fegyverek városi területén való tárolásáról. Ez az úttörő döntés 2025. december 2-án született, amely elutasította a stralsundi polgárok által Alexander Badrow (CDU) polgármester ellen indított korábbi keresetet. A bíróság megállapította, hogy az állampolgárság túllépte a hatáskörét; A védelmi politika kizárólag a szövetségi kormány felelőssége, amint azt [NDR] (https://www.ndr.de/nachrichten/mecklenburg-vorpommern/vorpommern/stralsunder-buergerschaft-scheitert-mit-klage-gegen-atom Waffen,mvregiogreifswald-2092.html) írja.
A per a polgárok 2024 decemberi határozatának eredménye, amely azt követelte, hogy Stralsund városrészét tartsák nukleáris fegyverektől mentesen. A Die Linke és Citizens for Stralsund/Adomeit frakciókból álló kérelmezők határozott jelzést akartak küldeni az atomfegyverek városukban való tárolása, állomásoztatása vagy szállítása ellen. „Szimbolikus kijelentést akartunk tenni” – magyarázta Bernd Buxbaum a Die Linke-től az ítélet után. A negatív ítélet ellenére azonban nem látja értelmét a Legfelsőbb Közigazgatási Bírósághoz fordulásnak, mivel a lakosság pozitív reakcióját is fontosnak tartja – írja [Tagesschau](https://www.tagesschau.de/inland/regional/mecklenburgvorpommern/buergerschaft-stralsund-klagt-schegen-hypotheti Waffen,mvregiogreifswald-2082.html).
A per háttere
A polgárok és a polgármester közötti vita abból a meggyőződésből fakadt, hogy sürgősen meg kell kérdőjelezni az atomfegyverhasználatot és a kapcsolódó politikát. A mai napig Németországban tárolják azokat az amerikai nukleáris fegyvereket, amelyeket a hidegháború idején stratégiailag helyeztek el. Az 1990-es Kettő plusz Négy Szerződés azonban tiltja az atomfegyverek állomásoztatását a volt NDK területén, ami jelentősen befolyásolja az ilyen perek jogi kereteit. Történelmileg Németországban évtizedek óta tárolták az atomfegyvereket, és a békemozgalom az elmúlt évtizedekben nagyon aktív volt a helyzet megváltoztatása érdekében, olvasható a [Wikipédián](https://de.m.wikipedia.org/wiki/Kern Waffen_in_Deutschland).
A múltban számos tiltakozás volt az atomfegyverek ellen; A békemozgalom különösen fontossá vált az 1980-as években. Döntő döntések születtek, mint például az INF-szerződés, amely 1987-ben a közepes hatótávolságú rakéták leszereléséhez vezetett. Ezek a fejlemények azt mutatják, hogy a nukleáris fegyverek kérdése a mai napig ellentmondásos, még Németországban is.
Reakciók és kilátások
Az ítéletet követően most az kerül a középpontba, hogy a szövetségi védelmi politikával kapcsolatos vitás kérdések megoldhatók-e. Míg Badrow polgármester bírálta a polgárok döntését, Stralsundban vegyes a politikai hang. Vannak, akik úgy látják, hogy a kérdést szélesebb társadalmi alapon kell megvitatni. Hosszú távon fontos lehet az a precedens, hogy a közösségek beleszólhassanak az atomfegyverek bevetésébe.
Összegezve: a nukleáris fegyverektől mentes városért folytatott harc még nem ért véget. A polgárok nem tetteikkel nyertek a bíróságon, de szimbolikusan lendületet adhatott a védelempolitikába való nagyobb beleszólás elgondolkodtatásának. Továbbra is izgalmas lesz a vita arról, hogy Németország felelős-e nukleáris státuszáért, és ha igen, hogyan.