Kuka vagy kincs? Lübz projektek a fenntartható jövőért!
Tudja meg, hogyan kezeli Lübz a hulladékproblémát innovatív projektekkel és körkörös gazdasággal, és hogyan használja fel fenntarthatóan az erőforrásokat.

Kuka vagy kincs? Lübz projektek a fenntartható jövőért!
A parchimi Fuchsbergben a hulladékok ártalmatlanításával foglalkozó szakemberei a közelmúltban gondoskodtak arról, hogy a papír- és üveghulladék gyűjtőpontja visszaálljon a formába. Ám az öröm csak rövid ideig tart: az illegálisan lerakott háztartási hulladékot, amely valószínűleg költözésből származott, ismét oda rakták. Ez különösen sajnálatos, mivel a nordkurier.de szerint a kikötőben van egy hivatalos gyűjtőhely az ilyen hulladékok számára.
Mi a perspektívája az ilyen kihívásoknak? Martina Dreßelt építész és átalakuláskutató a jelenlegi nyomorúságban is a modern körforgásos gazdaság lehetőségét látja. Hangsúlyozza, hogy a cél a források jövőorientált felhasználása és a fenntartható cselekvés előmozdítása legyen. Az egyik hatékonyan megvalósítható megközelítés a strukturális fejlesztési intézkedés (SEM), amely bemutatja, hogyan lehet körkörös gazdaságot kialakítani a vidéki területeken.
közösségi részvétel
A kezdeményezések megvalósításának központi sikertényezője a lakosság részvétele. A párbeszédes ülések és a hálózati találkozók célja a polgárok aktív bevonása. Egyre több fiatal ismeri fel kulcsszerepét e koncepciók megvalósításában. Például a lübzi műhelyben régi textíliákat mentettek meg, és párnát csináltatott belőle a polgármester. Az olyan projektek, mint a vintage divat és az élelmiszer-csere, virágoznak, és új ötleteket és közösségeket hoznak létre.
A Dreßelt azt is tervezi, hogy folytatja a SEM-et annak érdekében, hogy Lübzt fenntartható helyszínként továbbfejlessze. Például a talált képkereteknek új helyet kell kapniuk a fotómotívumokkal megtöltött „Elde pultban”. Az ilyen kreatív megoldások elengedhetetlenek a növekvő mennyiségű hulladék és a körforgásos gazdaság kihívásainak hatékony kezeléséhez.
Körkörös gazdaság: globális kihívás
A probléma nem csak lokálisan fontos, hanem globálisan is. A hulladék mennyisége világszerte gyorsan növekszik, és körülbelül kétmilliárd ember nem fér hozzá a rendszeres hulladékgyűjtéshez. Az olyan hulladékok, mint a műanyaghulladék és az elektronikai hulladék, szennyezik a környezetet, az éghajlatot és az emberi egészséget. A Szövetségi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Minisztérium (BMZ) szerint a növekvő hulladékhegyek az ENSZ 2030-ig tartó fenntartható fejlődési menetrendjének négy legnagyobb kihívása közé tartoznak. A cél a hulladék megfelelő begyűjtésének és ártalmatlanításának vagy újrahasznosításának biztosítása a környezetre nehezedő terhelés csökkentése érdekében, amint azt a bmz.de oldalon ismertetjük.
E célok elérése érdekében intézkedésekre van szükség a pazarlás elkerülésére, az újrahasználatra és az újrahasznosításra. A helyes irányba tett lépés az átfogó körforgásos gazdaság stratégiáinak és jogi szabályozásának kidolgozásának támogatása lehet, különösen a városokban, ahol az emberek több mint fele él, és ahol az erőforrásokat fogyasztják. Fenntartható üzleti modellek és „zöld” munkahelyek létrehozása érdekében szakképzett munkavállalókat kell képezni és képezni.
Összességében látható, hogy a Nemzeti Körforgásos Gazdasági Stratégia (NKWS) kidolgozása lendületet vesz. 2023-ban négy párbeszéd formátumban vitatták meg a körforgásos gazdaság célkitűzéseit. A részletes megbeszélések Steffi Lemke szövetségi környezetvédelmi miniszter meghívására zajlottak, és az érintettek széles köre vett részt a bundesumweltministerium.de jelentése szerint. Ez a többszintű elkötelezettség jó mutatója annak, hogy a körforgásos gazdaság pályája megvalósítható.