Rekordhőmérséklet: hőhullámmal kezdi a fürdőszezont az Északi- és a Balti-tenger!

Rekordhőmérséklet: hőhullámmal kezdi a fürdőszezont az Északi- és a Balti-tenger!

Hivatalosan is megnyílt a fürdőszezon a német strandokon, és idén az Északi- és a Balti-tenger szokatlan fényben mutatkozik be. A kutatók rekordhőmérsékletet mértek a víz felszínén, ami nemcsak a strandolók örömét okozza, hanem a klímaváltozás miatti aggodalmakat is felkelti. A jelentés szerint Világ A víz hőmérséklete 2025 tavaszán érezhetően magas lesz az előző évekhez képest. A szakértők „egyértelmű kiugró értékekről felfelé” beszélnek.

A 2025 márciusa és májusa közötti időszakban az Északi-tenger 8,7 Celsius-fokos átlaghőmérsékletet regisztrált, ami a legmagasabb érték azóta, hogy a Szövetségi Tengerészeti és Vízrajzi Ügynökség (BSH) 1997-ben megkezdte az értékeléseket. Ez 1997 és 2021 között 0,9 fokos növekedésnek felel meg a hosszú távú átlag felett. érintett, legfeljebb 2 fokkal az átlag felett. A Balti-tengeren is 5 fokkal haladta meg az átlaghőmérséklet a sokéves átlagot - ez egyértelműen a melegedő vizek jele.

Hőrekord a vízben

Kielben tengeri hőhullámot regisztráltak, amely 55 napos a leghosszabb 1989 óta. Ez a hőhullám, amelyben legalább öt napig a 30 év alatt mért értékek legmagasabb 10 százaléka volt a hőmérséklet, megfordította a korábbi méréseket. Március végétől májusig a vízhőmérséklet átlagosan 2,6 fokkal haladta meg az elmúlt három évtized átlagát, a csúcsérték 4,3 fokkal volt az átlag felett. Hangos NDR Ez a helyzet 2024 februárja óta megfigyelhető, mivel az Északi-tenger folyamatosan túl meleg.

Ezek a fejlesztések nem csak a fürdőző szépségeket érdeklik; messzemenő hatásuk van a tengeri környezetre. A Balti-tenger az elmúlt években egyre melegebbé vált, ami többek között a klímaváltozásnak és az üvegházhatásnak is köszönhető. További probléma, hogy kevesebb a jég, ami felgyorsítja a felmelegedést. Riport innen Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség azt mutatja, hogy az emelkedő hőmérséklet hatására kevesebb oxigén marad a vízben oldott állapotban, ami negatív következményekkel jár a tengeri élővilágra nézve.

A tengeri élővilágra gyakorolt ​​következmények

A magasabb hőmérséklet a minialgák felgyorsult növekedéséhez is vezet, ami a fényt a mélyebb vízrétegekbe csökkenti, és így befolyásolja a tengeri flóra és fauna életkörülményeit. A nagyobb algafajok, például a húgyhólyag fajok hanyatlása tovább rontja a helyzetet, és negatív hatással van a halakra és más tengeri állatokra. Ez még a hering ívási idejének elhalasztásához is vezet, és a fiatal állatok túlélési aránya is szenved.

A felmelegedés és a túltrágyázás kombinációja hatással van a halállományokra, például a tőkehalra is. A felmelegedést rövid távon nem lehet megállítani, de a szakértők az üvegházhatású gázok csökkentését javasolják a tengeri ökoszisztémákra gyakorolt ​​hatások mérséklése érdekében. A kevesebb műtrágya a tengerben szintén pozitív hatással lehet, és elősegítheti a tengeri élőhelyek helyreállítását.

Mindezek a tényezők egyértelművé teszik, hogy a tengeri ökoszisztémák, amelyek a Föld felszínének 71 százalékát borítják, nemcsak 230 000 faj birtoklójaként, hanem az éghajlat szabályozójaként is kulcsfontosságúak. Az ezekre az érzékeny élőhelyekre nehezedő nyomás folyamatosan nő, és a jelenlegi fejlesztések nemcsak vészharangot kongatnak, hanem időben történő intézkedést is igényelnek a további károk elkerülése érdekében.