A német egység 35 éve: a mecklenburgiak egyenlő béreket követelnek!

A német egység 35 éve: a mecklenburgiak egyenlő béreket követelnek!

2025. október 3-án, pénteken Mecklenburg-Elő-Pomeránia egy pillanatra megáll egy pillanatra – 35 évvel az újraegyesítés után. Ám az ujjongás és a lelkesedés helyett a szkepticizmus és az elégedetlenség uralkodik a régióban, amint azt az infratest-dimap, az NDR megbízásából készült jelenlegi felmérése mutatja. A megkérdezettek 49 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elégedetlen az újraegyesítés eredményeivel, míg csak 46 százalékuk értékelte azokat pozitívan. Az idősebbek különösen kritikusan viszonyulnak a fejleményekhez, míg a fiatalok optimistábban tekintenek vissza az elmúlt évtizedekre. A férfiak általában boldogabbak, mint a nők, de a különbség meglehetősen marginális.

Mi a helyzet tehát ezzel az újraegyesítéssel, amelyet 1990. október 3-án a német történelem egyik központi eseményeként ünnepeltek? A felmérés fő kritikái a bérek, nyugdíjak és vagyon közötti tartós kelet-nyugati különbségek körül forognak, ami tagadhatatlan. A megkérdezettek 50 százaléka szorgalmazza ezen különbségek csökkentését az igazságosabb elosztás és részvétel érdekében. Végül, de nem utolsósorban a tanulmányból kiderül, hogy a két régió közötti bérkülönbség 17,4 százalék.

Kritika és kihívások

Mecklenburg-Elő-Pomeránia gazdasági helyzete riasztó; végül is a munkanélküliségi ráta itt mindössze 7,8 százalék – ez a legmagasabb a regionális államok között. A másik döntő tényező a jövedelemkülönbség: a teljes munkaidőben foglalkoztatottak nyugaton átlagosan bruttó 4810 eurót keresnek havonta, míg keleten csak 3973 eurót. Ezek a különbségek nem új keletűek, de lenyűgözőek: a bérkülönbség 2014-ben még 24,4 százalék volt, és a minimálbér bevezetésének köszönhetően is csak 7 százalékponttal csökkent.

Az 1990-es évek sok keletnémet számára nagy bizonytalanságot hoztak. Raúl Kollmorgen, a „társadalmi változások menedzselésének” professzora ezt az időt kettős felfordulásként írja le, amely nagy kihívások elé állította a keletnémeteket. A 40 év felettieket különösen súlyosan sújtották a munkaerő-piaci változások, és sokan „elveszett generációról” beszélnek. A társadalmi és gazdasági tényezők egyes keleti régiókban továbbra is lefelé tartó spirálhoz vezetnek.

Életszínvonal és öröklés

A Kelet és Nyugat közötti különbségek azonban túlmutatnak a béreken. Egy tanulmány szerint 2024-ben a nyugatnémetek négyszer annyi örökséget vagy ajándékot kaptak, mint keletnémet társaik. Nyugaton a háztartások átlagos vagyona is lényegesen magasabb. Nyugat-Németországban a magántulajdonnak nagy hagyománya van, Kelet-Németországban viszont sok veszett az NDK államosítása után.

A nemek közötti bérszakadék 5 százalékos Kelet-Németországban kisebb, mint nyugaton, ahol 17 százalék. Ennek az az oka, hogy az NDK kormánya erőteljesen ösztönözte a nők foglalkoztatását, beleértve a gyermekgondozást is. Ezek a történelmi különbségek mélyen rögzültek az emlékezetben, és jelentős hatást gyakorolnak a jelenlegi életkörülményekre, amint azt szakértők és szociológusok kifejtik.

Összességében még várni kell, hogy milyen lesz a jövő Mecklenburg-Pomeránia és általában Kelet-Németország lakossága számára. Az egyenlőséghez és a befogadáshoz vezető út még korántsem kikövezve, az elmúlt három évtizedben elért fejlődés ellenére. A kiegyensúlyozott és igazságos társadalom megteremtése érdekében meg kell hallani a polgárok hangját, és komolyan kell venni a kihívásokat – ezt nem csak a fiatal generáció akarja, hanem sokan, akik az újraegyesítést a változás lehetőségének élték meg.

Ha szeretne többet megtudni a régió jelenlegi hangulatáról és az újraegyesítés hátteréről, itt talál további információkat: NDR, ZDF, t online.